Jó lehet tudósnak lenni: az ember izgalmas, időként őrült kísérleteket bonyolíthat le minden nap, legyen szó a világ összes hangyájának „megszámolásáról”, földrengés közbeni pillangófigyelésről vagy egy delfinnel folytatott telefonbeszélgetésről.
Íme 18 lélegzetelállító tény, ami bizonyítja, hogy szükség van ezekre a furcsának tűnő kísérletekre.
18) Az Oxfordi egyetem idősebb, mint az Azték Birodalom
1096-tól nyílt meg az Oxfordi egyetem kapuja, míg Tenochtitlán-t, az azték városállamot 1325-ben alapították. Ez barátok között is 200 év az egyetem javára.
17) Amikor megígérünk valamit, kisujjesküt teszünk.
Ez a japán szokás főként a gyerekek körében közkedvelt, és minden kultúrában más esküszöveg hangzik el az ujjak keresztezésekor. Ez a gesztus azonban az Edo-korban (1603-1868) sokkal rémisztőbb felelősséggel társult, ugyanis a banditák hűségüket jobb kisujjuk levágásával bizonyították. Csak sokkal később alakult ki a gyereknyelvben a kisujjeskü kevésbé véres fogalma.
16) Gyémánteső hullik a Jupiteren és a Szaturnuszon
Ennek a két óriásnak valódi gyémántege van. A tudósok azt állítják, hogy a bolygók belsejében levő hatalmas nyomás könnyedén gyémánttá változtatja a szenet. Először villámok segítségével metánból szén keletkezik, ami megszilárdul, miközben zuhan, és nagy grafitdarabokká válik 1600 km-t megtéve. További 6000 km után pedig nem máshogy, mint a Földön oly sokat érő gyémántként érkezik a planéták felszínére.
15) Több, mint 1 millió 600 ezer hangya jut egy főre a Földön
A világ mürmekológusai (hangyákra specializált tudósok) becslése szerint 1-10 kvadrillió hangya él a Földön napjainkban. Ez azt jelenti, hogy több mint 1 millió szorgos apróság jut egy emberre. Ha megmérnénk az össze hangya tömegét, körülbelül annyi tonnát tennének ki, mint amennyit az összes élő ember tömege.
