A legtöbb rejtélyes elemet tartalmazó filmben a titok mögött meghúzódó igazság kiderül, mielőtt az utolsó filmkockák leperegnek. De ez nem mindig van így, sőt, minden idők legnagyobb mozijai közül jó néhány végződik feloldatlan, szándékosan válasz nélkül hagyott kérdésekkel.
(5) Elveszett jelentés – A suttogás
Kissé ironikusan, hogy egy olyan filmben, mint az Elveszett jelentés, mely nagyrészt sziporkázó párbeszédeivel aratott közönségsikert, a legnagyobb rejtély azokat a mondatokat övezi, melyeket nem hallhatunk. Amikor a jobb napokat látott Bob Harris filmsztár Tokió utcáin szívhez szólóan búcsúzik a főiskolás Charlotte-tól, néhány mondatot a fülébe súg. Sophia Coppola rendező szándékosan hagyta a közönség számára lefülelhetetlenül a párbeszédnek ezt a részét – ez viszont nem tartotta vissza a rajongókat attól, hogy megpróbálják kisakkozni, mi hangzott el.
Valóban, egy gyors online keresés kidobja azokat a videókat, ahol szerkesztőszoftvert használtak, hogy fölerősítsék Bob hangját, hogy felfedjék Charlotte-nak szánt üzenetét. Azonban tekintettel a rettenetes hangminőségre, és arra, hogy a párbeszédet nem írták le, sosem lehetünk 100% -ban biztosak abban, hogy pontosan mi hangzott el. Még akkor is, ha tudnánk, valljuk be, ez a jelenet egy jó emlékeztető arra, hogy néhány dolgot jobb a képzelőerőre bízni.
(6) A sötét lovag – A Joker sebhelye
Heath Ledger Oscar-díjas alakítását A sötét lovag című film Jokereként méltán tekintik a filmtörténelem egyik legjelentősebb gazember-szerepének. Bár ez nagyrészt Ledger fantasztikus színészi készségeinek köszönhető, némi érdemet azért Christopher Nolan rendezőnek és társszerzőjének, Jonathan nevű testvérének is lehet tulajdonítani.
Annak érdekében, hogy valódban vérfagyasztó gonoszt szállítson, Nolanék úgy döntöttek, hogy nem adnak konkrét eredetsztorit a bűn bohóchercegének. Ehelyett a Batman: Gyilkos tréfa képregényre tekintettel az ő Jokerük inkább a többféle elképzelés közti választás lehetőségét preferálja a háttértörténetet illetően, két egymásnak ellentmondó verziót villantva fel arról, hogyan szerezte az ismertetőjegyként szolgáló arci hegeket. Soha nem tudjuk meg, hogy bármelyik sztorija igaz-e, mivel A Sötét Lovagban a végső csatában félbeszakították, de a Jokert ismerve, nem fogadnánk rá nagy tételben.
(7) Az ember gyermeke – A meddőség oka
Alfonso Cuarón nagyszabású képernyőadaptációja P.D. James Children of Men című regénye alapján készült, melyben az emberiség kénytelen szembesülni saját kipusztulásával 20 évnyi világszerte terjedő meddőség után. Bár felcsillan a remény a menekült Kee várandósságával, soha nem derül ki számunkra pontosan, hogy fajunk miként keveredett ebbe a szörnyű helyzetbe.
Kétségtelen, hogy a filmben találhatók szórványos utalások: az isteni ítéletektől a környezeti katasztrófáig minden lehetséges ok előkerül, mint az emberiség szenvedésének előidézője. Cuarón – aki bevallottan idegenkedik az expozíció-vezette történetalkotástól – szándékosan hagyja közönségét sötétben tapogatózni mind a filmjében, mind az azt követően megjelent interjúiban. Mivel a forrásdokumentum sem segít tisztán látni, nehéz lesz valaha is lezárni ezt az ügyet – bár ha arra gondolunk, hogy James keresztény példabeszédként írta a könyvet, legalábbis feltételezni lehet, hogy mik voltak az eredeti szándékai.
(8) Ragyogás – Jack sorsa
A Ragyogás vitathatatlan mércéje a homályos cselekményformálásnak. Stanley Kubrick műve, mely hidegrázósan ábrázolja Jack Torrance lassú leereszkedését az őrületbe, számos megmagyarázhatatlan eseményt tartalmaz a 146 perces játékidő alatt. Vegyük például a film végső jelenetét, melyben egy az 1920-as években az Outlook Hotelről készített fotó látható – Jackkel középen, elöl. Ezzel mi a helyzet? Az egyik népszerű elmélet az, hogy a kísértetjárta ház „magába szívta” Jacket, miután meghalt. Egy másik verzió azt sugallja, hogy a modern Jack egy korábbi szállodai alkalmazott reinkarnációja.
Függetlenül attól, hogy mit hiszünk, soha nem fogjuk tudni, Kubrick itt mire utalhatott – a rendező inkább a közönségre hagyta a találgatásokat. És bár a fénykép nem szerepel Stephen King eredeti regényében – mégis a hideg futkos a hátunkon, ha rágondolunk.
