Ahhoz, hogy egy igaz történet alapján készült filmet elkészítsenek, a rendezőnek van, hogy évekig kell kutatnia a tények után. Gyakran nem a teljes igazságot tárják elénk, a szereplőket néha olyan helyre is elviszik, ahová a személy, akiről a film készült, nem ment el.
(7) Az igazi kaland
Ez a film egy megözvegyült édesapa, Benjamin Mee története, aki egy leharcolt állatkertet vásárol a családjával, és nekiáll helyreállítani, mire újra megnyitja kapuit az intézmény. Benjamin barátai és családja segítségére siet a nehéz feladat megoldásában. A történet helyszínét egy délnyugati brit kisvárosból az Egyesült Államokba helyezték át, hogy jobban eladható legyen a történet a nyugati nézőknek. A film főszereplőjének fia nem tud hozzászokni az állatkerti élethez, és visszavágyik a városba. Valójában azonban Dylan mindössze 6 éves volt akkor, így a szituáció a rendező agyából pattant ki. Eredetileg az anya az állatkert megvásárlása után halt meg, így egy darabig ő is élt ott. Maga a vétel sem volt egyszerű, Benjamin-nak két éve ráment. A családnak ráadásul semmi tapasztalata nem volt, hogyan kell gondoskodni az egzotikus állatokról.
(8) Mielőtt meghaltam
Ez az Oscar-díjas film Ron Woodroof, egy villanyszerelő életéről szól, aki nem hagyományos gyógyszert szedett az AIDS-szel szemben. Üzletet csinált abból, hogy más beteg embereknek árulta ezeket az orvosságokat. A filmszereplő nagyon más, mint amilyen az igazi Woodroof volt, akinek feleségéről, lányáról és húgáról a film említést sem tesz. Ráadásul nem volt olyan goromba, mint a róla mintázott karakter, és nem került súlyos konfliktusokba sem, mint a filmben. A film egyes szereplői a kollektív képei a Ron által ismert embereknek.
(9) A számolás joga
A filmben három fekete nő, Katherine, Dorothy és Mary matematikai számításokat végeztek a NASA-nál, de mostohán bántak velük bőrszínük miatt. Még ha nem is számítjuk a technikai problémákat, például az űrhajók lehetetlen összeszerelési módját vagy a hibás számításokat, a filmben még így is sok változtatás történt az eredeti történethez képest. Valójában az az osztály, ahol a főszereplők dolgoztak, az 1950-es években bezárt. A NASA struktúrája leegyszerűsödött a filmben, és az időszak meghosszabbodott. A rendező eltúlozta a faji diszkriminációt, amivel a karaktereknek meg kellett küzdeniük. Az igazi Mary-nek például nem kellett bírósághoz fordulnia, hogy speciális képzést kaphasson, egyedül a polgármester engedélyére volt szüksége. A tényleges asszonyok nem tapasztaltak rasszizmust a munkahelyükön – erről számoltak be a velük készült interjúkon.
